Hasznos infók

Tételezzük fel, hogy elkészült a tökéletes, új hőszivattyús rendszerünk az otthonunkban. Ideális esetben a beüzemelő úgy adta át a rendszert, hogy mindent optimálisan beállított, a padlóban 30-35 C°-os víz kering, a használati melegvíz 45-50 C°-ra van állítva és a lakás hőmérséklet 22-24 C°-ot mutat (egyedi igény szerint állítjuk). Nagy valószínűséggel a felhasználónak hozzá sem kel nyúlni a kijelzőhöz, a hőszivattyúnk a kinti hőmérséklethez igazodva, automatikusan szabályozni fogja teljesítményét.

A hőszivattyú működése leegyszerűsítve

Normál esetben a hőszivattyús rendszerben a használati melegvíz elkészítése az elsődleges. Ne tévesszük össze az előremenő hőmérsékletet a használati víz hőmérsékletével! Az előremenő hőmérséklet a fűtővíz hőmérséklete, míg a használati melegvíz jelentése benne van a nevében. A készülék először előállítja az általunk kért 45-50 C°-os használati melegvizet, majd átkapcsol fűtés üzemmódba és felfűti a „padlót”. Ha a használati melegvíz hőfoka csökken (a különbségi hőfokot már beállítottuk), akkor a rendszer újra átkapcsol melegvíz előállításra, majd újra vissza fűtésre és így tovább. Lényegébe véve ilyen egyszerűen működik az egész. A legfontosabb tudnivaló, hogy minél alacsonyabb előremenő hőmérsékleten tudjuk üzemeltetni a hőszivattyút annál hatékonyabban fog működni a rendszerünk!

A hőszivattyú összeépítése radiátorokkal

De mi történik akkor, ha csak a radiátoros fűtés jöhet szóba? Az első fontos tudnivaló, hogy ebben az esetben az előremenő hőmérsékletet magasabbra kell állítani, mert kisebb a hőleadó felület mint a padlófűtés esetében. Ilyen esetben az előremenő hőmérséklet függ a radiátorok típusától. Léteznek újabb, korszerűbb, nagy felületű, úgynevezett hőszivattyús radiátorok, melyek már fűthetők körülbelül 40 C°-os vízzel és tökéletesen összeépíthetők az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkkal. De megoldás lehet a magas hőmérsékletű hőszivattyús rendszer is. Ezek általában az R290-es készülékek, melyekben R290-es hűtőközeg van és akár 75 C°-os előremenő hőmérsékletet is generálhatnak. Ezek a hőszivattyúk kombinálhatók régebbi típusú radiátorokkal is, de fontos tudni, hogy rosszabb hatásfokkal rendelkeznek és magasabb a bekerülési költségük is. Nagyon fontos kiemelnem, attól, hogy egy alacsony hőmérsékletű hőszivattyú elő tud állítani 60 C°-os előremenő hőmérsékletet, nem biztos, hogy kifizetődő ha folyamatosan így fog üzemelni, mert nem megfelelő radiátorokkal van összeépítve és csak így érhetjük el a kívánt hőmérsékletet! Az így kiépített rendszerünk szinte biztosan nem lesz energiatakarékos és a készülék élettartama is lecsökken, mert folyamatosan maximális teljesítménnyel kell működnie.

A fent leírtak alapján világosan megfogalmazható, hogy a tökéletes hőszivattyús rendszer nagy mértékben függ az ingatlan adottságaitól, illetve a megrendelő igényeitől. A jó szakember feladata azon felül, hogy profi, precíz munkát végez a rendszer kiépítésekor, a segítség nyújtás az optimális megoldás megtalálásában. Elengedhetetlen az első lépés, amikor felmérjük a terepet és felvázoljuk a lehetőségeket, amelyek közül majd kiválasztásra kerül a megrendelő igényeire szabott tökéletes megoldás!

Egyre többen választják hazánkban is a hőszivattyút otthonuk fűtésére-hűtésére, illetve melegvíz ellátására. Nem véletlenül, hiszen az egyik leginkább környezetbarát, energiatakarékos és megbízható megoldás.

De mi is a hőszivattyús rendszerek igazi lényege? Nagyon röviden annyi, hogy a felhasznált energia körülbelül 75%-át megújuló energiából nyeri ki, míg a maradék energiát elektromos áram fedezi, így nem lesz szükségünk fosszilis tüzelőanyagra. A megújuló energia forrása lehet a levegő, a talaj vagy talajvíz. Ennek alapján 4 kategóriába soroljuk őket:

1. Geotermikus hőszivattyú
2. Víz-víz hőszivattyú
3. Levegő-levegő hőszivattyú
4. Levegő-víz hőszivattyú

A geotermikus hőszivattyú talajkollektoros verziója a talaj felszínéről nyeri ki a hőenergiát, míg a talajszondás verziója a függőleges szondák segítségével, a talaj mélyéből nyeri ki azt.

A víz-víz hőszivattyú a talajvízből hasznosítja a hőenergiát. Ennek a rendszernek a kiépítéséhez 2 fúrt kútra van szükség, amiről fontos tudni, hogy nagyon sok helyen engedély köteles, illetve a környezeti adottságok nem megfelelőek.

A levegő-levegő hőszivattyú, közismertebb nevén, a légkondicionáló abszolút jó megoldás lehet otthonunk hűtésére-fűtésére, erről részletesebben írtam előző bejegyzéseimben.

A hőszivattyús rendszerek közül, cégünk leginkább a levegő-víz hőszivattyúk telepítésével foglalkozik. Ezek a rendszerek viszonylag gyorsan és egyszerűen kiépíthetők, de mielőtt belevágunk egy ilyen beruházásba, érdemes jól körbejárni a témát. Sokszor belefutottunk már olyan helyzetbe, amikor az ügyfél, a vizes boltban dolgozó szakember tanácsára már megvásárolta a hőszivattyút, esetleg a tartályokat is, és csak ezt követően keresett meg minket. Nagyon fontos, hogy mielőtt megrendelünk, vagy kifizetünk bármit kérjük szakember segítségét. A megfelelő, jó minőségű berendezés kiválasztása, illetve a hőszivattyú teljesítményének meghatározása elengedhetetlen ahhoz, hogy később igazán elégedettek legyünk az új rendszerünk hatékonyságával! Mi mindig azt tanácsoljuk kedves megrendelőinknek, ha megoldható terveztessék meg a hőszivattyús rendszert egy gépész mérnökkel. Nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy egy újépítésű 120 nm-es ingatlanba egy 14 kW-os hőszivattyú tökéletes megoldás. Ez ennél sokkal bonyolultabb, meg kell határozni az épület hőigényét, a légköbmétert, illetve a hőleadó felületeket, és ne feledkezzünk meg a hűtésről sem. És természetesen, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a felhasználó személyes igényeit sem (melegvíz használat, optimális hőmérséklet stb). Ha a rendszert alul méretezzük, a készüléknek folyamatosan maximális fordulaton kell dolgoznia, emiatt egyáltalán nem lesz hatékony és könnyen meglehet, hogy fázni fogunk. A túlméretezett rendszer sem ideális, mert az a készülék ki-be kapcsolásához vezet, ez pedig szintén több energia fogyasztással jár. Arról nem beszélve, hogy kalkulálnunk kell az időjárás viszontagságokkal is. Bár Magyarországon nem jellemző a tartós szibériai hideg, de a hőszivattyúk a névleges teljesítményüket általában 5 C° körüli hőmérsékleten tudják tartani, ami azt jelenti, hogy 0 C° alatt gyengébb lesz a teljesítmény! És ha már a teljesítménynél tartunk, minél magasabb egy hőszivattyú COP értéke, annál hatékonyabb. Például, az általunk preferált GREE Versati esetében a COP érték akár 5,4 is lehet, típustól függően. Ez azt jelenti, hogy 1 kW energiából, 5,4 kW hőenergiát képes előállítani. Ezek a berendezések -25 C°-ig is képesek működni, természetesen ezen a ponton már csökken a teljesítmény. Ez magyarul annyit jelent, hogy több elektromos áramot fog használni, de a felhasználó ezen kívül nem érez különbséget, hiszen a kellemes meleget, illetve a szükséges melegvizet ugyanúgy termelni fogja. És, hogy a hűtésről se feledkezzünk meg, a GREE Versati hőszivattyúk 48 C° külső hőmérsékletig képesek kellemes hűs hőmérsékletet biztosítani otthonunkba. A legideálisabb a mennyezet hűtés kiépítése, mert egyenletes, kellemes hűvös hőmérsékletet eredményez a forró nyári napokon, de ha technikai okokból nem megvalósítható, könnyen összeépíthető a hőszivattyú egy fan-coil rendszerrel, ami szintén tökéletes megoldás lesz otthonunk hűtésére. Ez látványra úgy fog kinézni, mintha beklimáztuk volna lakásunkat, ugyanúgy fogják fújni a fan-coil beltéri egységek a kellemes hideg levegőt, csak a rendszerünk nem hűtőközeggel, hanem vízzel van feltöltve.

Mindent összevetve, a hőszivattyús rendszer igazán korszerű és hatékony megoldás otthonunk fűtésére-hűtésére, melegvíz ellátására. De nagyon fontos a jó minőségű készülék, illetve a minőségi anyagok használata mellett, hogy jó és megbízható szakemberre bízzuk a kivitelezést, aki nem csak tanulta a szakmát, hanem igazán átlátja azt és pontosan tudja, hogy melyik lépésnek mi lesz a következménye!

A levegő-víz hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatosan, további hasznos infókkal jövök hamarosan…